Mária Terézia Oktatási Rendelete
E rendeletet tartalmazó könyvnek a teljes címe: Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806. Ez a rendelet az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottság javaslatai, részint pedig a kormánynak az első rendeleten tett módosításai érvényesülnek benne. Ennek értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. ( budai, nagyváradi, pozsonyi, kassai, győri és zágrábi. ) I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot: kisgimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal; főgimnáziumra, vagy az ún. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
- Az oktatás - nevelés
- II.2. Az I. Ratio Educationis | A magyar iskoláztatás története a 19-20. században
- Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – II. rész: A Ratio Educationis – Napi Történelmi Forrás
- Mária terzia oktatási rendelete
- Mária terézia úrbéri rendelet
- Mária terézia egészségügyi rendelete
- Eduline.hu - Közoktatás: Így nézett ki 250 évvel ezelőtt a magyar iskolarendszer: latin, grammatika, poétika
Az oktatás - nevelés
Ennek élére Barkóczy Ferenc érsek prímást nevezte ki 1762-ben, de a tőle várt koncepció megalkotása helyett fő tevékenysége a protestáns iskolák háttérbe szorítása volt az eretnekség kiirtása címén. Prímásként nem volt tanácsos ujjat húzni vele, ezért megvárták, míg meghalt (1765), és a tanügyi bizottság ekkor látott hozzá ténylegesen a reform kidolgozásának. Az udvari mellett a magyar tanügyi bizottság célja is az volt, hogy minél praktikusabb tananyagot dolgozzon ki, az oktatás pedig a társadalom minél szélesebb rétegét fogja át, amihez meg kellett teremteni az intézményes kereteket. Az egészet a magyarországi iskolák összeírásával kezdték, 1766-ban komoly állapotfelmérést végeztek, hogy megtudják, hány iskola van, azokban hány diák, hol mit tanítanak. 1769-ben az egyik magyar kancelláriai tanácsosnak a javaslatára már egyetemi és középiskolai programot készítettek. 1773-ban lényeges fordulatot hajtottak végre: feloszlatják a jezsuita rendet az egész birodalomban, még ha nem is szívesen.
II.2. Az I. Ratio Educationis | A magyar iskoláztatás története a 19-20. században
Azokban a szegény falvakban, ahol csak egy felekezet tudott iskolát létesíteni, a király elrendelte, hogy a másvallású gyermekek is ebbe az iskolába járjanak. A nemzeti ellenállás végül is meghiúsította a németesítő törekvéseket, a kalapos király – halálos ágyán – visszavonta rendeleteit. Az 1790-ben trónra lépő II. Lipót uralkodásának elején úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar iskolaügy újjászervezésére. Az 1790/91-es, valamint az 1792-es országgyűlésen a magyar nemesség már megfogalmazhatta a sajátosan magyar jellegű nevelésre vonatkozó követeléseit. Ezzel kapcsolatos eredmények a következők: Fontos vívmánya volt az 1790/91-es országgyűlésnek a protestáns vallásszabadság és ennek kapcsán a protestáns tanügyi autonómia törvénybe iktatása. Az 1790. évi 26. törvénycikk hosszú, sötét időszakot zárt le a protestáns egyházak életében. Bár a római katolikus egyháznak továbbra is biztosította a "religio praedominans" (uralkodó vallás) szerepet, mégis elismerte az evangélikus és református egyházak önkormányzatát.
Mária Terézia élete és oktatáspolitikája – II. rész: A Ratio Educationis – Napi Történelmi Forrás
Mária Terézia oktatási reformjait az 1777-es Ratio Educationis koronázta meg. A rendelet kilenc tankerületre osztotta az országot, amelyek élén a kerület összes alsó-, közép- és felsőfokú intézményét – kivéve az egyetemet – felügyelő és ellenőrző főigazgatók álltak. Az oktatás első szintjét az egytanítós falusi, a kéttanítós mezővárosi, valamint a két- vagy háromtanítós nagyvárosi népiskolák jelentették. Ezekből az 1770-es években – Erdélyt nem számítva – 4000 működött az országban. Vagyis az ország 8700 településének mintegy felében folyt többé-kevésbé szervezett tanítás a hat évnél idősebb gyermekek számára. A rendelet következtében a népiskolák száma néhány százzal szaporodott. A tanítás vidéken változatlanul csak ősztől tavaszig tartott, s bár elvileg kötelező volt, ezt sokan nem tartották be. A tanítók továbbra is a jegyzők, lelkészek, kántorok, harangozók és a tanulmányaikat félbehagyó diákok közül kerültek ki, vagyis semmiféle szakképesítéssel nem rendelkeztek. Ezen kívánt változtatni a reform azzal, hogy a tankerületi székhelyeken a népiskolák fölé olyan "nemzeti mintaiskolák" szervezését írta elő, amelyek a tanítóképzést kapták feladatul.
Mária terzia oktatási rendelete
Ezen nemcsak a mai értelemben vett bölcsészeti tárgyakat tanítottak, hanem fizikát, matematikát, logikát, etikát és földrajzot is. Ezt a kart látogatták a legtöbben, évente mintegy három-négyszázan. A bölcsészeti karra épült az ötéves orvoskar, a négyéves teológia és a hároméves jogi kar. Ezek közül a legnépszerűbb a teológia kar volt, amelynek létszáma 200 körül mozgott, s a legkevésbé látogatott a jogi kar, amelyen eleinte csak egy-két tucatnyian tanultak. Viszonylag sokan jártak az orvosi karra is, amelyen csupán 1777 és 1789 között 186 sebész-szülész kapott oklevelet. A hallgatók minden országrészből és mindegyik társadalmi osztályból érkeztek. Az egyetlen magyarországi egyetem mellett viszonylag sokan fordultak meg a kor híres európai egyetemein. A katolikusok főleg a közeli Bécsben és Grazban, valamint Rómában és Páduában, a protestánsok Hollandiában és egyre növekvő számban németországi egyetemeken: Jénában, Halléban, Lipcsében, Wittenbergben és Göttingenben tanultak. A becslések szerint évente 35—40-en, a 18. században pedig összesen legalább 3—4 ezren pallérozták magukat külföldön.
Mária terézia úrbéri rendelet
Mária terézia egészségügyi rendelete
Eduline.hu - Közoktatás: Így nézett ki 250 évvel ezelőtt a magyar iskolarendszer: latin, grammatika, poétika
- Madzagfalvi programok
- Praktiker győr - Autószakértő Magyarországon
- Praktikák kis lakásba
- Félhavi bérlet volán
- Trinát zománcfesték 1l ár - Utazási autó
- 1777. augusztus 22-én adták ki a Ratio Educationist | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros
- A csokizó tata day